Kossuth-díj: Máthé Tibor operatőr

A Kossuth-díj nagy megtiszteltetés, olyan állami elismerés, amely nem egy-egy filmre, hanem majdnem egy életműre vonatkozik - mondta az MTI-nek Máthé Tibor operatőr, aki szombaton vehette át a kitüntetést a Parlamentben. A Balázs Béla-díjas érdemes művész a díjat kiváló operatőri teljesítményéért kapta, amellyel filmtörténeti jelentőségű művek létrehozásának alkotó részese volt.

A filmkészítés "nagyon közös munka, nagyon csapatmunka", a rendezőktől és a stábtagoktól kezdve mindenki részt vesz benne - vélekedett Máthé Tibor, aki szerint fontos, hogy azon igényeket, melyeket munkájával szemben támasztanak, egyenletesen tudja kielégíteni. Megemlítette, hogy legutóbb Moldoványi Ferenc Egy másik bolygó című kreatív dokumentumfilmjében dolgozott. Mint mondta, a 39. Magyar Filmszemlén is bemutatott alkotás "izgatja most a leginkább". A film "egy picit a szíve csücske", hiszen nagyon nehéz sorsú és kegyetlen körülmények között élő gyerekekről szól - tette hozzá.

Az idei Aranyszem Operatőr Fesztiválon Az év operatőre díjjal kitüntetett Máthé Tibor azt nem árulta el, hogy legközelebb milyen filmen dolgozik majd, mint mondta, előkészületben lévő munkáiról babonából nem nyilatkozik. Pályája kezdetét felidézve Máthé Tibor kiemelte: meghatározó volt életében, hogy felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. "Ez volt az én vágyam, hogy operatőr lehessek és hát az lettem, nekem ez a legnagyobb boldogság" - hangsúlyozta. Hozzátette: pályája során olyan rendezőkkel dolgozhatott együtt, akik olyan feladatokat bíztak rá, melyekben örömét lelte. Példaként említette Enyedi Ildikót, Szász Jánost és Moldoványi Ferencet.

Máthé Tibor 1943-ban született Budapesten. Az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult, 1976-ban szerzett diplomát az akkori Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. 1976-tól dolgozott a Mafilm Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában, 1981-től pedig a Mafilm játékfilm-operatőreként tevékenykedett. Az Európai Filmakadémia tagja. Munkáit a Magyar Filmszemlén számos alkalommal díjazták, 1978-ban megkapta a krakkói rövidfilmfesztivál operatőri díját, 1994-ben a valladolidi fesztivál operatőri díját és a toruni szemle nagydíját, 1995-ben a San Diegó-i fesztivál operatőri díját, 1997-ben a chicagói fesztivál operatőri díját, háromszor kapta meg a filmkritikusok díját és háromszor volt az év operatőre. (…)

Forrás: MTI

Mindennapi gyerekgyötrelem

Hol tart most a világ?

A magyar dokumentumfilmesek gyerekeket örökítettek meg, akiknek olyan sors jutott, mintha egy egészen más bolygón élnének.

Húsz dollár egy gyermekért

A katonáskodásban csak az a rossz, hogy embert ölünk és nőket erőszakolunk meg - meséli egy tízévesforma kongói kisfiú. Merveille nyolcéves kora óta prostituált, Jonathant a családja kidobta az utcára, ráfogták, hogy boszorkány. Kambodzsában a gyerekek a végeláthatatlan szeméttelepen, napi tíz órában egy dollárért guberálnak. Míg a Föld innenső oldalán a legnagyobb problémánk, hogy miként tudnánk lefaragni felesleges kilóinkból, a "másik bolygón" gyerekek milliói élnek kiszolgáltatottan, létbizonytalanságban. Moldoványi Ferenc három kontinens négy országában forgatott dokumentumfilmjét a 39. Magyar filmszemlén mutatták be.

A film kerettörténete Mexikóban játszódik gyönyörű tájon, ritka fák, tiszta vizű folyók, csodás barlangok között ...

A mexikói tarahumara indiánok máig megőrizték ősi hagyományaikat, kultikus szertartásaikat, ősi nyelvüket. Az egykor népes törzsnek ma már legfeljebb ötven-százezer tagja lehet, gazdag kultúrájuk előbb-utóbb eltűnik a föld színéről. Egy tarahumara íróval jártuk be a filmben látható csodaszép tájakat, az ő személye volt a biztosíték a rendkívül zárt közösség többi tagja számára, hogy bízhatnak bennünk, és tőle valók a film elején elhangzó, költői szépségű gondolatok is.

Mexikó után Ecuadorban, Kongóban, Kambodzsában forgattak. Választhattak volna más országokat is, a nyomor állandó" vendég" a világ számos területén.

A kilencvenes években Kongó és Ruanda határán zajlott a tuszi és a hutu törzsek közötti polgárháború, amely hárommillió áldozatot követelt. Mindez a "civilizált világ" érdemi beavatkozása nélkül zajlott. Kongó keleti részén, a ruandai határ környékén ma is gyakoriak a fegyveres incidensek. Kambodzsa sincs sokkal jobb helyzetben. A társadalmi különbségek hatalmasak, az emberek átlagéletkora huszonegy év. Kambodzsa önerőből nem tud talpra állni, feltételezhető, hogy az innen-onnan érkező nemzetközi segélyek egy része sem jut el a megfelelő helyre. A Másik bolygó kambodzsai gyerekszereplői reggeltől sötétedésig a szemétben turkálnak, hogy a talált fém árából - napi egy dollárból - eltartsák családjukat. És, bár a filmben senki nem beszél róla, tudni lehet, hogy sokan kerülnek az emberkereskedők karmai közé. Gyakran csupán húsz dollárt kérnek egy gyerekért, a "szerencsésebbek" prostituáltként végzik, de az is előfordul, hogy valakit "szervenként" árulnak tovább.

Luz, az ecuadori kislány nappal főz, mos, takarít, esténként cigarettát és rágógumit árul. Bár van édesanyja, lehet, hogy egy mostohával jobban járt volna.

A kislányt a szülei ütik, verik. Ha este nem visz haza elég pénzt, még jobban megbüntetik. Luz a neve jelentése: fény - állandó erőszaknak kitéve, szeretet nélkül cseperedik, az álmai, - szorongásból születő metaforikus képek - talán éppen ezért gyönyörűek.

A hitről, Jézushoz való viszonyáról több, a filmben szereplő gyerek is beszél.

Minél szegényebbek az emberek annál nagyobb szerep jut az életükben a hitnek. Ám, a filmbeli gyerekek kicsit csalódtak a vallásban. Luz például azt álmodja, hogy hiába fut Jézushoz, Isten fia elfordul tőle.

A középkori babonák és tévhitek elevenen élnek a harmadik világ országaiban. Jonathan, a kongói kisfiú azért került az utcára, mert a családja ráfogta, hogy boszorkány, állításuk szerint édesanyja is á fiúban bujkáló gonosz erő miatt halt meg.

Ennek a hiedelemnek szociális okai is vannak, túl sok a gyerek, valahogy meg kell szabadulni tőlük. A Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában tízezernél is több fiatal él az utcán Jonathanéhoz hasonló körülmények között, legtöbbjüket boszorkányság vádjával zavarták el otthonról. Általában napestig piacokon dolgoznak, minimális anyagi juttatásért cserébe. Ha sikerül összegyűjteniük egy kis pénzt, és szereznek mondjuk egy labdát, azt a nagyobb fiúk biztos, hogy elveszik tőlük. A szabad ég alatt éjszakázó Jonathanról egyszer még a nadrágját is lelopták.

Merveille-t, a kongói kislányt sem tartotta vissza senki, amikor nyolcéves korában elment otthonról. Prostituált lett, kábítószerezik. Hol vannak ilyenkor a szülők, a rokonok, akik a családjukhoz tartozó gyermekek sorsáért felelősek?

Amikor Merveille elment hazulról, a családja már rég szétesett. A kislány; az egyik nagyszülőjével tartja a kapcsolatot, ám ő nem biztos, hogy tudja, miből él az unokája. Az egykor gyarmati sorba kényszerített országok kifosztva, véres polgárháborúk után, gazdasági, társadalmi szempontból középkori körülmények között maradtak magukra a XX. század második felére. A szegénységnek, a nyomornak, a betegségeknek, a nélkülözésnek köszönhetően a család nem képes azt a szerepet betölteni, amire hivatott volna. Sok gyerek mellől előbb-utóbb eltűnnek az apák, gyakran az anyák is magukra hagyják a csemetéiket.

A film legdöbbenetesebb része, amikor a kongó gyerekkatona elmeséli, hogy álmában az általa, megölt emberek elől menekül.

Ezek a kisfiúk hat - nyolc évesen kerülnek a hadseregbe, kiképzést, fegyvert kapnak, rendszeresen adnak nekik drogokat, és, mivel könnyen irányíthatók vérszomjas katonákká képezik őket. A nők megerőszakolása. a fosztogatás a "csapatszellem" része. Hivatalosan már nem léteznek gyerekkatonák, a jelenlegi elnök még 2002 táján megígérte az ENSZ-nek, hogy leszereli őket, ennek ellenére - a hírek szerint tavaly ősszel újabb toborzásokba kezdtek.

Hogyan alakul ezeknek a gyerekeknek a sorsa? Megérik a felnőttkort, és ha igen, milyen ember lesz belőlük?

Ki tudja ... Nemcsak azért forgattunk gyerekekről, mert a kiszolgáltatottságot az ő sorsukon keresztül lehet a legegyértelműbben megfogalmazni, hanem azért is, mert tőlük függ a világ további sorsa. A hat-nyolc évesen prostitúcióra, gyilkolásra kényszerített fiatalok soha nem lesznek gészséges lelkű felnőttek. Ha elraboljuk gyerekek jövőjét, vajon hogyan alakul majd a világ sorsa, milyen holnap vár az utódainkra?

A filmszemlén már láthattuk, hol mutatják be legközelebb a Másik bolygót?

Tavasszal vetítik a mozik, utána a televíziók nemcsak Magyarországon, hanem Belgiumban Finnországban, Portugáliában, Észtországban Szlovéniában, Romániában és Mexikóban is.

Lázár Fruzsina